Győrffy Ákos: Reggeli gyakorlatok (1)

Hideg volt, később enyhült. Váltakoztak
a légáramlatok. Jött fel a nap, haladtam
felfelé. Hallgatag élőlények erős illata.
Úgy néztem, mintha sosem láttam
volna még. Mint ahogy tényleg soha nem
láttam még. Először vagyok itt, nem lesz
még egyszer.
Át a patakzúgáson, óriási levelek
mozogtak a fényben. Felmerült és elmerült
egy arc, felmerültek, elmerültek arcok.
Jött fel a nap a tudatban.
Egy ilyen óriás levél alá feküdni
a patakzúgásban, a levélerezetbe suttogni.
A halványzöld erekben induljon el.
Elsuttogni a kezdettől eddig a pillanatig
az egészet, felmondani és semmit sem
hagyni bent. Induljon el a zöld vérben
fölfelé, vigye el.
Találkozni a régen elveszettel. Itt lakik
közel. Minden szavam, a szavaim a zöld
vérben sokfelé. Sem fent, sem lent.
Az ismert irányokba nem mozdulhatok.

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. további információk

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close