Aquarius, a „Vízöntő”

A kort, amelynek kezdetén állunk, az Aquarius csillagjelével hozzák kapcsolatba. A szó a latinból származik, és szó szerinti fordításban „a vízhez tartozót” jelent. Az asztrológiában azonban a „Vízöntőt” meglepő módon nem a víz, hanem a levegő eleméhez társítják. Hogyan magyarázható ez az ellentmondás, és mit tudhatunk meg belőle korszakunk számára?

A Vízöntő állatövi jegyének jelképe egy olyan ember, aki egy amfora vagy egy korsó vizet önt. A különböző kultúrkörökben szintén szerepel, mint például az indiaiak kumbhájában, vagy a zsidó kabbalában, ahol vödörnek ábrázolják. A zsidók sátoros ünnepén például tiszta forrásvizet hoznak, hogy a templomban kiöntsék. Friedrich Weinreb ezzel kapcsolatban rámutat, hogy: „Ez a kiöntés a 11. állatövi jegy egyik képe, amelyet a vödör fejez ki. Ha Góg és Magóg – e világ népei – elpusztítják egymást, akkor kiürítik a vizet – vagyis az időt. Új világ közeleg, itt a világ vége.”

Lukács evangéliumában (22,10) azt olvashatjuk, hogy Jézus a húsvéti vacsora előkészítésekor így szól tanítványaihoz: „… szembe jő veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt”. Jézus a sátoros ünnepen szokásos vízadományhoz kapcsolódott, amikor így kiáltott fel: „Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz énbennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből.” (János 7, 37-38) János Jelenéseinek könyvében is (22,1) „élő vízről” van szó: „És megmutatá nékem az élet vizének tiszta folyóját, amely ragyogó vala, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyiszékéből jővén ki.” A vizet itt a mennyből kiáradó gyógyító, szellemi erővel azonosítják. Ha azonban a vízöntő állatövi jegyét nem a víz, hanem a levegő eleméhez rendelik hozzá, akkor ennek csak az lehet a mélyebb értelme, hogy itt egy mennyei, szellemi erőről van szó, amely ennek hatására felszabadul. Ezért írja Martin Sorge: „Ez a kiöntés valami új, és eddig rejtett láthatóvá tételét jelenti. Míg az edény a testnek felel meg, addig e jelben a lelki-szellemi tartalmak jutnak napfényre.”

A Vízöntőhöz újra meg újra a világ vége és az aratási időszak képe kapcsolódik. Ekkor a Messiás, mint „az Ember fia” jön el „az ég felhőiben” és átveszi a hatalmat – mondja Dániel próféta, könyve 7. fejezetének 13. versében. Az őskeresztények Jézus Krisztusnak ezt az újraeljövetelét már a mi földi, durvaanyagi világunkba helyezték, és ezen elképzelésük miatt csalódniuk kellett.

Az „ég felhői” ugyanis egy másik szintre utalnak, amelyen e találkozás létrejön. Ez egy finomanyagi, éteri szint, egy léleksík, ahol a „vőlegény” és a „menyasszony” menyegzője végbemehet – ahogyan a szellem és a lélek összekapcsolódását gyakran ábrázolták. E szintre szellemi út vezet, amelyet mindenesetre az anyagban, a mi tapasztalati síkunkon kell előkészíteni és megalapozni.

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. további információk

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close